2010. október 18., hétfő

Egy helyzet anatómiája - Darnel ÉletProgram dióhéjban 5.

Egyszerre élünk úgy mond kétféle valóságban. Egyszer abban, ami történik, és másodszor abban, amit – álláspontunk következtében – mondunk arról (tolmácsoljuk), ami történik.

E két valóság meg nem különböztetése következtében többnyire egy folytatásos szappanoperában élünk, melyben a problémák ismétlődnek más-más formát öltve. A események általában újak, míg azok tolmácsolása az álláspontjainkon keresztül általában – a megszokott – régiek.

E két valóság megkülönböztetése 3 lépésből áll.


Első lépésként felismerjük, az automatizmusunkat. Beleértve a gondolatainkat, érzéseinket, véleményeinket, önképünket, önértékelésünket, melyek korábbi tapasztalataink eredménye.


Második lépés – ez nem mindig könnyű – felismerjük a motivációinkat, melyek automatizmusunk mozgató rugói.


A harmadik és végső lépés, annak felismerése, alapos mérlegelés után, hogy az illúzióink - a motivációink mögött - nincsenek arányban azokkal a hátrányokkal, amelyek egy általunk eltorzított valóság következményei. (Folyt. köv.)

Darnel ÉletProgram

2010. október 15., péntek

Példák az elme túlélési stratégiáira - Darnel Életprogram dióhéjben 4.

Annak érdekében, hogy az elménk biztosítsa az önazonosságunk fennmaradását (identi-tásunk folytonosságát, túlélését) többek között a következőkhöz folyamodik: az igazunk és álláspontunk bizonygatása, mások (ellentétes véleményűek) érvénytelenítése, hibáztatása, vádolása, rongálása, bizonyos helyzetek uralásának igénye, dominálni másokat és elkerülni, hogy mások által dominálva legyünk, önigazolás, mely álláspontunkat érvényesíti és ezáltal fenntartja a biztonság és a túlélés illúzióját. Az olyan kifejezések, mint pl. „ez van”, „ilyen az élet” (c’est la vie), „emberek vagyunk” (gyarlók), stb. mind az önazonosságunk (identitásunk, egónk) folytonosságának illúzióját szolgálják. A jövőnk teremtésében a „változás” sem segít. A „jobb mint”, „több mint”, „más mint” csak a múlthoz viszonyítható. A jövőhöz semmi nem hasonlítható, nem összemérhető, mivel az még nem történt meg. Így a változásaink is a múltban gyökereznek. De van más lehetőség is!
/Folyt. köv./

2010. október 12., kedd

Elme és túlélés - A Darnel ÉletProgram dióhéjban 3.

Az elme és a lény (belső lényünk, lényegünk) természetéből és kapcsolatából ered, hogy amilyen mértékben egyik előretör, annyira kerül háttérbe a másik. Avagy ha úgy tetszik – a mérleghinta elvén – amennyire az egyik oldal emelkedik, annyira süllyed a másik. Szempontunk/álláspontunk – a „már eleve hozzáállásunk” – az élethez, önmagunkhoz és másokhoz, önmaga újrateremtésére törekszik. Ha egy álláspont a világot illetően kérdé-sessé válik, azaz fenyegetve van az érvényessége – új információk által –, az elménk tar-talma: régi (általában gyerekkorban kialakult) vélemények, beidegződések, érvek, érvelé-sek újra aktivizálódnak. Szinte gombnyomásra bekapcsolva meghatározzák, jelenbeli vi-selkedésünket. Ezzel egy időben és arányosan a lényünk kreativitása korlátozódik. Ez au-tomatikusan szűkíti helyénvaló és időszerű, azaz a jelen valós helyzetnek megfelelő keze-lését. Cselekedeteink spektruma zsugorodik, érzelmileg újraéljük a múltat. Mintha a visz-szapillantó tükörből akarnánk vezetni az autónkat.
„Könnyebb megülni a lovat abba az irányba, amerre halad!"
/Folyt. köv./


Darnel ÉletProgram

2010. október 10., vasárnap

Nézőpont - Darnel ÉletProgram dióhéjban 2.


Minden egyénnek a – sajátosan és rá jellemzően – korábbi élményeit összefoglaló elmé-jének a tartalma, az ő „nézőpontjai”. Másképp fogalmazva, az elméjének a tartalma az, a-mivel és ahonnan, és amin keresztül nézi a világot. Mondhatni úgyis, hogy az elménk egy nézőpont, álláspont mindent illetően. Az illető nézőpontja a saját múltját illetően az, ami létrehozza az identitását, önazonosságát. Innen származik a problémáink ismétlődése és folyamatossága.


Az alternetíva természetesen a jelen tudatos megélése és önmagunk felismerése, mint az élményeink forrása. Ehhez az kell, hogy képesek legyünk megélni önmagunkat, mint szerzőjét annak a történetnek, amivel korábban azonosultunk. Ennek hiányában az egyén úgy tekint önmagára és az életére, csupán mint annak az összességére, ami eddig történt vele. A szempontunk, álláspontunk  azt az illúziót adja, miszerint tudjuk, hogy mi miért történik velünk – rendszerint tőlünk függetlenül vagy legalább is rajtunk kívül álló okok illetve körülmények miatt. /Folyt. köv./

Darnel ÉletProgram

2010. október 6., szerda

Az elménk anatómiája - A Darnel ÉletProgram dióhéjban 1.

Hasznos megkülönböztetnünk kétféle szelleminek tekintett tevékenységet, melyek meghatározzák cselekedeteinket és ezáltal nagy részben sorsunkat is. Az egyik automatikus, az inger-reakció elvén működik és az elméből ered. A másik csoportba tartozó tevékenységünk az előbbihez képest célirányosabb és kreatívabb. Ez az egyén "lényéből" vagyis létének a forrásából ered. (A lélek kifejezést itt azért kerülöm, mert oly sok félreértésnek lehet talán a forrása.)

Egy egyén megelégedettségi érzete, belső egyensúlya és érzelmi állóképessége valamint sikeres helytállása a mindennapi életben, annak a felfedezésnek a következménye, hogy ő önmagának a forrása. Más szóval, a "jó-léte" a szó legtágabb értelmében azzal függ össze, hogy mennyire képes azonosulni a lényével, az elméje helyett. (folyt. köv.)


Darnel ÉletProgram
A Megkülönböztetés varázsa: